Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2019

2019 10. szám

Hozzászólások

Fűtés- és hűtéstechnikai rendszerek beszabályozása COMAP szerelvényekkel

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Egyházi Zoltán

Fűtés- és hűtéstechnikai rendszerek beszabályozása COMAP szerelvényekkel

Egyházi Zoltán

okl. gépészmérnök
Flamco - Aalberts Hydronic Flow Control Távhő Üzletág

A 2012. augusztusában megjelent 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet szerint a fűtési és hűtési rendszerek beszabályozási terv alapján történő hidraulikai beszabályozása kötelező. Miért van szükség hidraulikai beszabályozásra, milyen szerelvényekkel lehet ezt megoldani, illetve ezek a berendezések hogyan működnek?
 

Ezekre a kérdésekre és még sok minden másra keresünk választ a következő cikkben.

1. Miért van szükség hidraulikai beszabályozásra?

A kérdés megválaszolásához első lépésként képzeljünk el egy radiátoros fűtési rendszert, amely nem tartalmaz beszabályozó szerelvényeket (1.a. ábra). A rendszerben találunk hidraulikailag kedvezőbb, illetve a végpontok közelében hidraulikailag kedvezőtlenebb helyzetben üzemelő hőleadókat.

A rendszer elején, a hidraulikailag kedvezőbb helyzetben levő köröknél nagy nyomáskülönbség alakul ki az előremenő és a visszatérő vezeték között, ennek hatására a szükségesnél nagyobb vízmennyiség halad át, illetve a beépített szerelvények zajkibocsátása fokozódhat. A rendszer végpontjainál azt tapasztaljuk, hogy az előremenő és a visszatérő vezeték között rendelkezésre álló nyomáskülönbség értéke túl kicsi, ennek következtében nem jut megfelelő térfogatáram a fogyasztókhoz.

A komfortos működés elérése érdekében szükség van a szivattyú fordulatszámának és ezzel együtt a keringetett vízmennyiség növelésére, ami a szükségesnél nagyobb villamosáram-fogyasztást is eredményez.

Vizsgáljunk meg most egy olyan rendszert, ami kialakításában megegyezik az előzővel, de strangonként beszabályozó szerelvényeket építettek be (1/b. ábra). Ennél a rendszernél azt tapasztaljuk, hogy a hidraulikailag kedvezőtlenebb helyzetben levő fogyasztóknál is rendelkezésre áll a megfelelő nyomáskülönbség és a szükséges térfogatáram. A strangonként beépített nyomáskülönbség szabályozó miatt pedig a hidraulikailag kedvezőbb helyzetben levő fogyasztóknál sem jelentkezik áramlási zaj. A beszabályozás által a rendszerben keringetett víz térfogatáram az optimális értékre csökken, ami a szivattyúzási, illetve a hőleadói oldalon is jelentős energia- és költségmegtakarítást eredményez. További előny az is, hogy a hidraulikailag beszabályozott rendszer visszatérő hőmérséklete kisebb, ezért a rendszert ellátó hőtermelők nagyobb hatásfokkal működnek.

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/10-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!