Lapszámok

1. Bevezetés

Magyarország energiafelhasználásának közel 40%-át a lakosság, illetve a lakosság által használt épületek (lakóépületek) energiafelhasználása adja. Ez az arány az Európai Unió tagállamaiban is hasonló. Az épületek energiafelhasználása kétféle módon határozható meg. A meglévő épületek esetén a tényleges fogyasztási adatok méréssel pontosan meghatározhatók. A 2002/91/EK irányelv alapján a tervezés fázisában is meg kell tudni határozni az épület várható éves energiafelhasználását [1]. A kutatási téma aktualitását mutatja, hogy a jelenleg rendelkezésre álló szakirodalmi számítási módszerek és adatok csupán a lakóépületek energiafelhasználásának hozzávetőleges becslését teszik lehetővé [2-5].

Nincsenek pontos, egyértelmű módszerek. Az energetikai számításokat végző szimulációs programok elengedhetetlenül fontos támogatást nyújtanak az épületgépész tervező mérnökök számára az épület energiafelhasználásának csökkentése érdekében. Manapság a tervezőknek szükségük van olyan eszközökre, amelyek egyedi kérdések megválaszolásában segítséget adnak már a tervezőmunka kezdeti fázisában is. Így az energetikai számításokat végző szimulációs programok használatával a tervezők könnyebben tudnak döntést hozni a méretezési kérdésekben is (pl. fűtés, hűtés). A tervezők megvizsgálhatják az épület hőtechnikai tulajdonságait a kivitelezés előtt, szimulációs eljárással meghatározhatják a meglévő épületek energiafelhasználását a jelenlegi állapotukban és javaslatot adhatnak a leghatékonyabb energetikai felújításhoz [6-7].

A témában elérhető hazai és nemzetközi irodalom, a vonatkozó rendeletek és kutatási eredmények tanulmányozását alapul véve különösen fontosnak tartom olyan szimulációs modellek kidolgozását, amelyek alkalmazása az épületeknek a jelenleg gyakorlatban alkalmazott analitikai módszerekhez képest jóval pontosabb, a valóságot jobban megközelítő energetikai vizsgálatát teszi lehetővé.

A BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszéken a WinWatt épületgépészeti méretező, tervező program mellett a Transient System Simulation Tool (TRNSYS) 2018-as verziója állt rendelkezésre, így ezt használtam a vizsgálatokhoz. A felsorolt energetikai méretező programok közül a WinWatt alkalmazása egy ismert, a hazai épületgépészeti mérnöki gyakorlatban jól elterjedt, gyors és felhasználóbarát számítási eljárást tesz lehetővé. A TRNSYS alkalma zása a hazánktól fejlettebb társadalmakban már egyre szélesebb körben terjed el, azonban hazánkban kevésbé ismert, és még kevésbé terjedt el, amelynek részben oka az említett dinamikus energia szimulációs szoftver magas beruházási beszerzési költsége. Az épületenergetikai témakörben benyújtott OTKA (támogató: NKFIH, az. szám: 115614) kutatási pályázat keretein belül sikerült beszerezni az épületenergetikai dinamikus szimulációs vizsgálatokra is alkalmas TRNSYS programot. A kutatómunkában segített Kopány Attila Bsc hallgató, munkájából egy kiváló minősítésű szakdolgozat született [8].

A WinWatt program által biztosított számítási metódusokat a cikkben nem részletezem, annak használata már jól ismert a gyakorlatban dolgozó tervező és szakértéssel foglalkozó épületgépész és épületenergetikai mérnökök számára. Ebben a cikkben a TRNSYS által nyújtott számítási eljárásokat mutatom be és összehasonlítom a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet nyújtotta méretező eljárással (WinWatt) egy családi ház fűtési rendszerének modellezése során, a gyakorlatban már elterjedt kondenzációs gázkazános és egyre szélesebb körben terjedő levegő-víz hőszivattyús fűtési rendszer között.

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/12-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).