Lapszámok

Mint már sokak számára ismert, 2016. január 1-én változott az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet és az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet. A két rendeletet 2006 óta számos alkalommal módosították, vagy valamely hiba kijavítása céljából, vagy azért, mert más jogszabály vagy uniós szabályozás azt kikényszerítette. Ezek másodlagos hatásaként azonban a jogszabály egyre bővült, egyre bonyolultabb lett és belső ellentmondások jelentek meg benne. Az elvégzendő tanúsítói munka is egyre több lett, míg az elszámolható díj (ami eredetileg is aránytalanul alacsony volt) mindmáig nem változott. Megérett tehát a helyzet egy átfogó elemzésre, egyszerűsítési célú korrekcióra, valamint a belső ellentmondások megszüntetésére.

A most történt módosítások különösen jelentős változást eredményeznek, aminek egyes elemeit már most érezzük, más része csak évek múlva fog érdemi változást okozni. A most érzékelhető legnagyobb változás az, hogy változtak a kategóriába sorolás szabályai: eddig a felület-térfogat aránytól függött a besorolás referencia értéke, mostantól viszont attól függetlenül, konstans referencia értékhez képest kell az épületeket kategóriába sorolni. Ezzel megszűntek azok a problémák, hogy eddig lakások tanúsítása esetén az egész épület A/V-je alapján kellett a besorolást elvégezni, ugyanakkor viszont a családi házak mostantól jellemzően sokkal rosszabb besorolásba kerülnek, mint a társasházi lakások és a nagyobb épületek. A már elkészült tanúsítványok automatikusan átsorolásra kerülnek az e-tanúsítási rendszerben.

Bár már most is van jelentősége, néhány év múlva lesz igazán érzékelhető hatása a közel nulla épületekre vonatkozó követelményeknek. Ezzel kapcsolatban a Debreceni Egyetem készített egy háttértanulmányt 2012-ben az akkor illetékes minisztérium számára, azonban a TNM rendeletbe végül bevezetett közel nulla definíció és követelményrendszer nem a tanulmányban javasoltak szerint valósult meg.

Dr. Csoknyai Tamás

A BPMK által tett lépések

A Prof. Zöld András által kezdeményezett levélben megfogalmazott problémák listáját a BPMK is eljuttatta az illetékes főosztálynak. Ennek eredményeként létrejött egy egyezető megbeszélés az illetékes Dauner Márton főosztályvezető és a BPMK között. A megbeszélés során megállapodás született egy munkacsoport felállításáról, amely részleteiben feltárja a rendelet hibáit és belső ellentmondásait, illetve javaslatot tesz a kijavításukra, amit a Minisztérium a következő rendeletmódosításkor lehetőségei szerint figyelembe fog venni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy bizonyos koncepcionális szintű változtatásoknak kicsi az esélye. Reálisan a következő jogszabály módosítás 2016. második fele előtt nem várható.

        Dr. Kajtár László         Dr. Csoknyai Tamás
        a BPMK alelnöke       MMK Épületenergetikai
                                        Szakosztály elnöke

Levél Füleky Zsolt helyettes államtitkárnak

2015. november végén Prof. Zöld András kezdeményezésére a rendeletekkel korábban foglalkozó szakemberek egy része levélben fordult Füleky Zsolt helyettes államtitkárhoz annak érdekében, hogy felhívja a jogalkotók figyelmét a várható legfontosabb problémákra. A levélben megfogalmazott kritikai észrevételeket az alábbiakban idézzük:

„1.

A rendelet következetlenségekkel, ellentmondásokkal terhes előírásai mind a tervezőknél, mind a tanúsítóknál növelik a tervezési hibák és téves besorolások számát, ezzel nehezítve az érintett szakhatóságok munkáját, beleértve az engedélyezési tervek és a tanúsítványok ellenőrzését. A nem egyértelműen megfogalmazott számítási előírásokból eredő téves értelmezés miatt sem a tervező, sem a tanúsító nem vonható felelősségre. Az eljárásrend pontosítását célzó segédletek nem oldják meg a problémát (különösen, ha a segédlet ellentmond a rendeletnek), mert a segédletnek nem megfelelő, de a jogszabálynak egyértelműen ellent nem mondó számítás esetén a bíróság várhatóan a tervezőknek, tanúsítóknak adna igazat.

A rendelet szövegezése szakszerűtlenül keveri a tanúsítás, az auditálás, a méretezés és a tervezés fogalmait.

2.

Új, a jobb minőséget elismerő tanúsítvány kategóriák bevezetése helyett a meglévő tanúsítványok „leértékelésére” kerül sor azzal, hogy a meglévő tanúsítványokat a KNE viszonyítási alapra vonatkoztatják, amiről azonban a tulajdonos nem értesül, Ő a tíz évig érvényes korábbi tanúsítványát őrzi. Megoldatlan a tanúsítványok átsorolása során a számítási eljárások változásainak figyelembe vétele.

További részletek lapunk 2016/3-as számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).