Lapszámok
2012 5. szám
- Bodó Béla:
Oktatási épületek energetikai vizsgálata - Dr. Csoknyai Tamás PhD:
Megújuló energiákkal ellátott épület energetikai tanúsítása – mintapélda - Halász István:
Az energetikai tanúsítás jelenlegi helyzete, jövőbeli lehetőségei - Koczka Péter:
Napelemes rendszerek termográfiás vizsgálata - Debreczeni, Michael:
A megújuló energiákra való azonnali áttérés nem jelent terhet, hanem a legjobban megfogható szociális és gazdasági jövő reménye - Ifj. Szanyó Árpád:
Iker-forgódobos hővisszanyerő rendszer – optimális megoldás a klímagerendák komfortos és energiahatékony üzemeltetéséhez - Csengeri László:
Komplett tűzvédelmi felügyeleti rendszer - Kónya Tamás:
Indirekt fűtésű használati melegvíztárolók méretezése 2. rész - Aranyosi Miklós:
Melegvíz-készítés beépített tárolós, illetve külső tárolóval szerelt gázkészülékek esetén - Branyiczki Csaba:
Új technológiák a szennyvíz átemelésben - Dr. Szánthó Zoltán:
Épületgépész szakmai nap a BME-n
Hozzászólások
Az energetikai tanúsítás jelenlegi helyzete, jövőbeli lehetőségei
Még nem érkezett hozzászólás!
Halász István
Az energetikai tanúsítás jelenlegi helyzete, jövőbeli lehetőségei
Halász István
ügyvezetőEQ-EnergyQuality Kft.
Az Energetikai Tanúsítvány (továbbiakban: ET) a 7/2006. (V. 24.)TNMrendelet által meghatározott metódussal, számításos eljárással a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet értelmében már 2009. január 1-től kötelező volt az új építésű ingatlanokra a használatba vételi engedély kiadásához. Az eddig eltelt időszakban a kötelező jelleg ellenére az építési hatóságok többsége a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM Rendeletre hivatkozva nem kérte a tanúsítványt a használatba vételi engedély kiadásához. Természetesen ezt a hozzáállást az is eredményezte, hogy a kormányrendelet nem fogalmazott meg semmilyen szankciót vagy adminisztratív motivációt.
A kormányrendelet meghatározása alapján a tanúsítás 2012. január 1-től a használt ingatlanok tulajdonátruházása és 1 évnél hosszabb időre történő bérbeadása esetén is kötelező. A rendeletnek ehhez a részéhez még nincs szankció vagy adminisztratív motiváció rendelve, így a végrehajtás hasonlóképpen kikerülhető mindenféle következmény nélkül.
A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy a magán és az állami szférában egyaránt hivatkoznak a szankció hiányára és így a költségek miatt nem készíttetik el a tanúsítványt, vagy nagyon alacsonyra próbálják szorítani a díjat. Így többnyire pontatlanul, hiányosan összeállított dokumentációhoz jutnak, amely nem szerepel az adatbázisban és nem tükrözi az ingatlan valós helyzetét sem.
Az ügyvédi gyakorlat változóan közelíti a problémát. Van olyan ügyvédikamarai állásfoglalás, amely hangsúlyozza a jogkövető magatartást és a kötelezőséget, ugyanakkor minden felelősséget az eladóra, a bérbeadóra hárít. Más ingatlanügyi jogászi gyakorlatban a szankció hiányáról tájékoztatva a kötelezettet kerülik el a „felesleges” költségeket.