Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2011

Bárczi István

Energiagazdálkodási irányítási rendszer

Bárczi István


SGS Magyarország

Ma már a legtöbb vállalat alkalmaz valamilyen szabványosított irányítási rendszert, vannak, akik többfélét is. A legismertebbek ezek közül a minőségirányítási és a környezetközpontú irányítási rendszerek. Nagy várakozás előzte meg az energiagazdálkodási irányítási rendszerszabvány megjelenését. Ilyenből kettő is megjelent az utóbbi másfél évben.

Stratégiai célok

2010-ben jelent meg az Európai Unió 2020-ig szóló energiastratégiája, amely természetesen szoros összefüggésben van a klímavédelemmel. E szerint azt remélik, hogy 2020-ra 20%-os energiahatékonyság-növelés, a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra növelése és ezek eredményeként az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése lesz elérhető.

Ezzel összhangban idén márciusban hirdették meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és több egyetem részvételével megvalósítani tervezett Virtuális Erőmű Programot, amelynek lényege, hogy az energia-megtakarítást az energiahatékonyság növelése és a tudatos energiafelhasználás széles körben való elterjesztése révén kívánják elérni. Ezzel a programmal egy 200 MW teljesítményű erőmű villamosenergia- termelését tervezik kiváltani, igazolt energia-megtakarításokkal. E célok elérését nagyban segítheti az energiairányítási rendszerek bevezetése minél több szervezetnél.

Néhány, a szabványalkotók által deklarált előny

Az energiagazdálkodást középpontjába helyező vállalatirányítási rendszer:

  • átláthatóvá teszi az energiagazdálkodást a nem szakértő tulajdonosok, illetve a fenntartók (például önkormányzati vezetők) számára,
  • támogatja a vezetőket a jó döntések meghozatalában azzal, hogy az új beszerzések, beruházások előzetes értékelését szükségessé teszi,
  • hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet mindig megfeleljen a jogszabályi előírásoknak,
  • a megújuló energia használatára és az energiahatékonyság növelésére ösztönöz, így hozzájárul az üvegházhatású gázkibocsátás mérsékléséhez,
  • a folyamatos fejlődés fenntartásával közvetlenül növeli a hatékonyságot és a versenyképességet, és végül
  • a külső fél által végzett auditok felhívják a vezetés figyelmét a fejlesztési lehetőségekre, amennyiben hozzáértő tanúsító szervezettel végeztetik az auditokat.
A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!